Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


a Lovak felépítése

 

1. Poll 
3. Axis 
5. Scapular Cartilage 
7. 6th Lumbar Vertebra 
9. 1st Coccygeal Vertebra  
11. Femur 
13. Tibia 
15. Hind splint bone 
17. Sesamoids 
19. 3rd Phalanx (pedal or coffin bone) 
21. 1st Phalanx (long pastern) 
23. Patella 
25. Costal Cartilage 
27. Ulna 
29. Sesamoids 
31. Fore Cannon 
33. Radius 
35. Sternum
37. Mandible  
39. Canine 
41. Cheek Teeth 
43. Orbit 

2. Atlas (1st Cervical Vertebra)  
4. 7th Cervical Vertebra  
6. 18th Thoracic Vertebra  
8. Sacrum   
10. Pelvis 
12. Fibula 
14. Calcaneus  
16. Hind Cannon  
18. Navicular  
20. 2nd Phalanx (short pastern) (ankle)  
22. Tarsal Bones (hock or ankle)  
24. 18th Rib  
26. Xiphoid Cartilage  
28. Fore Splint bone  
30. Navicular  
32. Carpal Bones 
34. Humerus  
36. Scapula  
38. Diastema 
40. Incisors  
42. Facial Crest  
44. Cranium

 

 

 

Izomzat  

 

A ló felületes izmai

Sor-szám

Az izom neve

Ered

Tapad

Idege

Működése

 

A) A lapocka mozgatói

1.

m. trapezius

  1. pars cervicalis

  2. pars thoracica

a tarkószalagon, ill. a lig. supraspinalén a 13. hátcsigolyáig

a lapocka tövisén

a n. accessorius (+a III. és a IV. nyaki gerincvelőideg dors. ága)

a lapockát előre-, ill. hátravonja, részben távolítja a végtagot

2.

m. omotransversarius (Ru, sus, Ca)

az atlas szárnyán, a 2. nyakcsigolya harántnyúlványán

a lapocka tövisén

a n. accesorius

emeli a végtagot

3.

mm. rhomboidei

  1. m. rhomboideus thoracis

a lig. supraspinalén

a lapockaporc med. felületén

a III. és a IV. nyaki gerincvelőideg ventr. Ága (Ca) dors. Ága (eq, Ru, sus)

emeli a végtagot, hátra-, ill. előrevonja, a nyakat oldalt fordítja rögzített végtag esetén

  1. m. rhomboideus cervicis

a tarkószalagon

a lapocka felső szélén

  1. m. rhomboideus capitis (Ca, sus)

a crista nuchaen

a lapocka elülső felületén (előbbivel egybeolvad)

4.

mm. serrati ventrales

  1. m. serratus ventralis cervicis

a 3–7. (sus 1–7.) nyakcsigolya harántnyúlványán

a lapocka facies serratáján

a nyaki gerincvelő- idegek dors. ágai

hevederként függeszti fel a törzset, emeli azt, a lapockát mozgatja, rögzített végtag esetén emeli ill. oldalt fordítja a nyakat

  1. m. serratus ventralis thoracis

az 1–7–9. bordán

a lapocka facies serratáján

a n. thoracicus longus

 

B) Az elülső végtag előrevonói, emelői

1.

m. sternocleidomastoideus

  1. m. brachiocephalicus

   

a) a n. accessorius r. ventralisa

hajlítja, oldalt vonja a fejet és a nyakat, emeli a végtagot

m. cleidobrachialis

a crista humerin, a karcsont tub. deltoideáján, a septum intermuscularén

az intersectio clavicularison

n. supraclavicularis

(n. maxillaris)

 

m. cleidocephalicus

       

m. cleidomastoideus

az intersectio clavicularison

a sziklacsont proc. mastoideusán, járomíven caudalisan (sus)

   

m. cleidotransversarius (eq)

az intersectio clavicularison

a 2–4. nyakcsigolya harántnyúlványán

   

m. cleidocervicalis (Ca)

az intersectio clavicularison

a tarkószalagon és a crista nuchaen

   

m. cleidooccipitalis (Ru, sus)

az intersectio clavicularison

a nyakszirtcsonton, ill. a tarkószalagon

   
  1. m. sternocephalicus

b) a szegycsont markolatán, 1. bordán

a nyakszirtcsont proc. mastoideusán, állkap-cson (eq, Ru, cap), nyakszirtcsonton

b) a n. axillaris, nn. supraclavicu lares (a m. cleidobrachialis idege)

hajlítja, oldalt vonja a fejet és a nyakat

m. sternomandibularis (eq, bo)

b) a szegycsont markolatán

az állkapcson

   

m. sternomastoideus (ov, sus, Ca)

b) a szegycsont markolatán

a sziklacsont proc. mastoideusán

   

m. sternooccipitalis (Ca)

b) a szegycsont markolatán

a nyakszirtcsonton

   
 

C) Az elülső végtag hátravonói

1.

m. latissimus dorsi

az utolsó bordákon a 3. hát-, a 4–6. ágyékcsigolya tövisnyúlványán

a teres dudoron, a hátágyéki pólyán, a lig. supraspinalén

a n. thoracodorsalis

hajlítja a vállízületet, hátravonja a végtagot

2.

mm, pectorales superficiales

  1. m. pectoralis descendens

a praesternumon

a crista tub. majoris humerin, a lig. intermuscularén, az alkarpólyán

a nn. pectorales, craniales et caudales

közelíti, előre- és hátravonja a végtagot

  1. m. pectoralis transversus

a szegycsonton, ill. az 1–6. (Ca 1–3.) bordaporcon

az alkarpólyán

a nn. pectorales, craniales et caudales

közelíti, előre- és hátravonja a végtagot

3.

m. pectoralis profundus (ascendens)

a szegycsonton, a bordaporcokon a sárga haspólyán

a karcsont med. és lat. tub.-án

a nn. pectorales craniales et caudales

a törzs súlyát viseli, a végtagot hátravonja, a törzset előrelendíti

4.

m. subclavius (eq, sus)

a szegycsonton, a sárga haspólyán

a tövis előtti izom pólyáján, ill. a karcsont lat. tub.-án

a nn

pectorales craniales et caudales

a törzs súlyát viseli, a végtagot hátravonja, a törzset előrelendíti

 

 . 

 

Látás

Hogyan látnak a lovak?
A lónak mint zsákmányállatnak a lehető legszélesebb területet kell átlátnia, hogy a veszélyeket minden irányból észlelhesse. Hogyan képes erre?
 

A ló a legkisebb mozgást is érzékeli

A lónak mint zsákmányállatnak lehető legszélesebb területet kell átlátnia, hogy a veszélyeket minden irányból észlelhesse. Legelés közben csupán a fej kis fordításával egész környezetét belátja. A szemek a fej két oldalán helyezkednek el, így látótere igen széles, de csak a közvetlenül előtte levő V alakú mezőt látja mindkét szemével, csak itt képes felmérni a távolságot. Az oldalsó területeket egy szemmel látja, itt nem lát élesen, de a legapróbb mozgásokat is érzékeli.

 

ló, szem, látás
1. Ábra: A ló térlátása

4: egy szemmel látott terület, 3: két szemmel, térlátás, W: holt tér

 

 

Ha tisztán lát, akkor biztonságban érzi magát

Ezért ijednek meg könnyen a lovak, ha valami hirtelen megmozdul a környezetükben. Látják a mozgást, de nem tudják, mi az és milyen messze van. Ezért, ha tehetik, feléje fordulnak és mindkét szemmel megvizsgálják. Az ember képes a közeli és a távoli tárgyakat is élesen látni, mert szemmozgató izmai a szemlencse görbületét megváltoztatják, ezáltal a szem belsejébe lépő fény mindig éles képet rajzol az ideghártyára. A ló esetében ez kevésbé lehetséges, mert szemmozgató izmai nem elég fejlettek. Ezt a hátrányt a természet úgy egyenlítette ki, hogy az ideghártya távolsága a lencsétől nem mindenhol egyforma, a ló fejének felemelésével vagy leengedésével képes a fénysugarakat az ideghártya más-más pontjára irányítani, ezáltal a kép élességét változtatni. Minél távolabbi tárgyat néz a ló, annál magasabbra kell emelnie a fejét. Fontos tehát, hogy a biztonságérzet eléréséhez nélkülözhetetlen tiszta látás elérése feltételezi a fej és a nyak szabad mozgását! Ez az egyik oka annak, hogy a ló néha kimondottan harcol a fejéért. A másik, hogy a túlzott mozgáskorlátozás pánikba hajszolja a lovat.

 

ló, látás, szem
2. ábra: A ló szemének hosszmetszete.

Fejét magasabban vagy alacsonyabban tartva különböző távolságban levő tárgyakat képes élesre állítani, mert ezáltal a fénysugarak az egyenlőtlenül görbült rerina más-más részére esnek

 

A lovak a színeket is másképpen látják, mint az ember. Látnak színeket, de színspektrumuk szűkebb. 

 

ember, ló, szín
3. ábra: Az ember és a ló látóspektruma

3. ábra: Az ember és a ló látóspektruma

 

Úgy tűnik, legjobban a sárgát, narancssárgát és pirosat látják, de meg tudják különböztetni a zöldet is, a kékkel azonban már problémáik vannak. A lovak hasonlóképpen látnak, mint a színvak emberek, vagyis nehezen tudják megkülönböztetni egymástól a piros és zöld színt, valamint, hogy sok mindent többé vagy kevésbé kéknek, sárgának vagy szürkének látnak.


A bűvös receptorok

Minden emlősnél két fajta fényelnyelő receptor van: pálcika alakú és csapsejtek. A vékony, rendkívül érzékeny pálcikák a világosság és sötétség érzékeléséért felelősek, és ezért mindenekelőtt szürkületben, illetve éjszaka aktív állatoknál fordulnak elő nagy számban. A lovaknak becslés alapján 20-szor annyi pálcika alakú, mint csapsejtje van, így sötétben sokkal jobban látnak, mint az ember, sőt, egy, az ideghártya mögötti fényvisszaverő réteg segítségével szinte olyan jól, mint a baglyok. Viszont a ló szeme nehezebben alkalmazkodik a fény és árnyék gyors váltakozásához. Ez az oka annak, hogy sok ló húzódozik attól, hogy sötét pótkocsiba vagy helyiségbe menjen.

 

Mire jók a csapsejtek?

A színlátáshoz mindenesetre a kisebb számban jelenlévő csapsejtek fontosabbak. Kék, piros vagy zöld fényt nyelnek el, és ez alapján kék, piros és zöld csapokra osztották fel őket. Minél több csaptípusa és látófestéke van egy állatnak, annál szélesebb a spektruma a befogott fénynek. Az ember és az emberszabású majmok rendelkeznek mindhárom csaptípussal, ezért őket trichromát látásúaknak nevezik. Több színárnyalatot meg tudnak különböztetni, mint a dikromát ló. A lovaknak a kutyákhoz és más emlősökhöz hasonlóan csak két csaptípusuk van. 

 Fül és Hallás 

lovak_fuleAz orvosi lexikonban található definíció szerint a hallás akusztikus jelenségek (zajok, hangok, hangzások stb.), hanghullámok érzékelése a fülben. A hallás bioelektromos impulzusok, rezgések mechanikus energiájának transzformálásán keresztül a hallásközpontban bekövetkező felvétel (recepció) következményein, valamint az érzékeléssé történő feldolgozásán alapul.

 

A hangok imént olyannyira tudományosan megfogalmazott érzete és érzékelése a lovaknál különösen erősen jelentkezik. Térben korlátozott látásukat a teljes körű hallás tökéletesen kompenzálja. Míg az ember 30-19 000 Herz sávszélességben képes hallani, a ló 55-35 000 Herzig, tehát a magasabb frekvenciákat sokkal jobban hallja. Rendkívüli mozgathatóságuknak következtében a füleket radarernyőként alkalmazva, az állat a távoli környezetből zajokat tud befogni, mindenesetre lokalizálni kevésbé precízen tudja a hangokat.
Az éles hallásnak óriási jelentősége van a zsákmányállatoknál, hiszen ha meg akarnak menekülni a lopakodó ragadozó elől, ennek közeledését a legapróbb zajból észre kell venniük. Ezután elég annak érzékelése, hogy melyik irányból várható a támadás, hogy az ellenkező irányba el tudjon inalni a potenciális áldozat.
Amikor veszélyt vél hallani a ló, felemeli a fejét, hogy szemével be tudja fókuszálni a zajforrást, teste megmerevedik, figyelme fokozott, és az állat kész az azonnali menekülésre. Legnagyobb esélye a túlélésre akkor van, ha először cselekszik, és gondolkozni akkor kezd, amikor már biztonságban van.
A lovak zajokra adott reakciója egyedenként eltérő, a csődörök általában érzékenyebben reagálnak, nem mintha ők jobban hallanának, mint a kancák, hanem nekik a ménes figyelmeztetése érdekében jobban résen kell lenniük.

A fül anatómiája

Mint minden emlős, az ember és a ló is a tölcsér formájú külső füllel fogja fel a zajokat a környezetből. A hangok ezután egy hosszú járaton a dobhártyához jutnak. A dobhártya egy feszes membrán, ami a hanghullámok hatására rezegni kezd. Átveszi a külső hangokat, és továbbadja őket a középfülben található hallócsontocskáknak, a kalapácsnak, üllőnek és kengyelnek. Ezek felerősítik a felvett zajt, mielőtt az végül a belső fülbe jut. A belső fülben helyezkedik el az ún. hallócsiga, ami összeköttetésben van a kengyellel. Járataiban folyadék és szőrsejtek vannak. Az eddig már többszörösen felerősített hangok mozgásba lendítik a folyadékot. A ló egyensúlyszerve is a belső fülben van.
A rezgő folyadék megmozgatja a neuronnal beidegzett szőrsejteket, húrokat. A hangrezgések más-más húrokat hoznak mozgásba, így ingerlik az ezek végén elhelyezkedő idegsejteket, és az ingerület a hallóidegen keresztül az agykéregbe jut.
A hang eddigre többszörösen felerősödik, mégsem jut minden frekvencia a végállomásra. A magas hangok általában a csiga kezdeti, a mélyebbek a csiga csúcsi részén jutnak érvényre.

A fülek helyzete

Egyenként tizenhat, majdnem szüntelenül akcióban lévő izom mozgatja a ló füleit, melyeket az állat képes ellentétes pozíciókba állítani, és így különböző irányból származó zajokat érzékelni.
Az előre hegyezett fülek valószínűleg éppen valaminek a tüzetes megfigyeléséről árulkodnak. Ha ide-oda mozognak, elengedett a ló, vagy éppen próbálja felmérni a helyzetet. A fejhez simuló fülek bosszúságról tesznek tanúbizonyságot. A szorosan hátravetett fülek agresszió jelei, és fenyegetésnek értendők. Gyakran párosul ez az arckifejezés a szem fehér részének kivillantásával.

A hallás minősége

Akár az embernél, a lónál is felléphet a kor előrehaladtával bizonyos mértékű nagyothallás. 15 éves kor körül, ami az embernél kb. 50-nek felel meg, romlik a hallás minősége a magas frekvenciákat tekintve. Ezt a lovas nem nagy valószínűséggel veszi észre, hiszen az ember még így is rosszabbul hall. Ha felmerül a ló halláscsökkenésének gyanúja, érdemes állatorvoshoz fordulni, aki megállapítja, nem áll-e betegség a dolog hátterében.

Tipp - Forró fülek: Normális esetben a ló füle viszonylag hideg. Betegség és láz esetén érezhető a fülek felmelegedése.

A fül betegségei

Szerencsére lovaknál ritkák a hallószervi betegségek. A fülkagyló szőröcskéi általában jól védenek a piszoktól és rovaroktól, de ha mondjuk például fülatkáktól szenved a ló vagy idegentest került bele, hívni kell az állatorvost. A fül érzékeny szerv, és laikusoknak nem szabad belenyúlniuk. 
A szürke lovak hajlamosak arra, hogy a fülükben is szarkoidok és melanómák alakuljanak ki, amiket mindig azonnal kezelni kell. A kicsi, lapos, szürke szemölcsök a fülben viszont többnyire veszélytelenek, és nemigen zavarják a lovat.
A fültőmirigy-gyulladásakor a duzzanat közvetlenül a fül mögött van, és fájdalmat okoz, amikor a fület megérintik.
A ló füle nemcsak egy túlélést szolgáló szerv, a halláson kívül az ember és a ló közti kommunikáció része és érzelmek kifejezője is.

Tipp: Sok lovat meg lehet nyugtatni az úgynevezett fülfogással. Ez úgy történik, hogy a fület kézzel megtörjük. Ez a módszer különösen jó hatású, ha a lovak nem szívesen hagyják fejüket megérinteni. A fülmasszázzsal viszonylag hamar elengedik magukat a lovak, és a fül könnyed gyúrása és húzása állítólag még a kólikás fájdalmakat is csökkenti. Kancáknál a tupferpróbát vagy a vemhességi vizsgálatot is jobban tűrik így az állatok.

 

 
 

 


Archívum

Naptár
<< Szeptember / 2019 >>


Statisztika

Online: 1
Összes: 13727
Hónap: 157
Nap: 6