Köszöntök minden lovast! :D

Izomzat  

Látás

A lónak mint zsákmányállatnak a lehető legszélesebb területet kell átlátnia, hogy a veszélyeket minden irányból észlelhesse. Hogyan képes erre?

 

A ló a legkisebb mozgást is érzékeli

A lónak mint zsákmányállatnak lehető legszélesebb területet kell átlátnia, hogy a veszélyeket minden irányból észlelhesse. Legelés közben csupán a fej kis fordításával egész környezetét belátja. A szemek a fej két oldalán helyezkednek el, így látótere igen széles, de csak a közvetlenül előtte levő V alakú mezőt látja mindkét szemével, csak itt képes felmérni a távolságot. Az oldalsó területeket egy szemmel látja, itt nem lát élesen, de a legapróbb mozgásokat is érzékeli.

 

1. Ábra: A ló térlátása

4: egy szemmel látott terület, 3: két szemmel, térlátás, W: holt tér

 

 

Ha tisztán lát, akkor biztonságban érzi magát

Ezért ijednek meg könnyen a lovak, ha valami hirtelen megmozdul a környezetükben. Látják a mozgást, de nem tudják, mi az és milyen messze van. Ezért, ha tehetik, feléje fordulnak és mindkét szemmel megvizsgálják. Az ember képes a közeli és a távoli tárgyakat is élesen látni, mert szemmozgató izmai a szemlencse görbületét megváltoztatják, ezáltal a szem belsejébe lépő fény mindig éles képet rajzol az ideghártyára. A ló esetében ez kevésbé lehetséges, mert szemmozgató izmai nem elég fejlettek. Ezt a hátrányt a természet úgy egyenlítette ki, hogy az ideghártya távolsága a lencsétől nem mindenhol egyforma, a ló fejének felemelésével vagy leengedésével képes a fénysugarakat az ideghártya más-más pontjára irányítani, ezáltal a kép élességét változtatni. Minél távolabbi tárgyat néz a ló, annál magasabbra kell emelnie a fejét. Fontos tehát, hogy a biztonságérzet eléréséhez nélkülözhetetlen tiszta látás elérése feltételezi a fej és a nyak szabad mozgását! Ez az egyik oka annak, hogy a ló néha kimondottan harcol a fejéért. A másik, hogy a túlzott mozgáskorlátozás pánikba hajszolja a lovat.

 

2. ábra: A ló szemének hosszmetszete.

Fejét magasabban vagy alacsonyabban tartva különböző távolságban levő tárgyakat képes élesre állítani, mert ezáltal a fénysugarak az egyenlőtlenül görbült rerina más-más részére esnek

 

A lovak a színeket is másképpen látják, mint az ember. Látnak színeket, de színspektrumuk szűkebb. 

 

3. ábra: Az ember és a ló látóspektruma

3. ábra: Az ember és a ló látóspektruma

 

Úgy tűnik, legjobban a sárgát, narancssárgát és pirosat látják, de meg tudják különböztetni a zöldet is, a kékkel azonban már problémáik vannak. A lovak hasonlóképpen látnak, mint a színvak emberek, vagyis nehezen tudják megkülönböztetni egymástól a piros és zöld színt, valamint, hogy sok mindent többé vagy kevésbé kéknek, sárgának vagy szürkének látnak.

A bűvös receptorok

Minden emlősnél két fajta fényelnyelő receptor van: pálcika alakú és csapsejtek. A vékony, rendkívül érzékeny pálcikák a világosság és sötétség érzékeléséért felelősek, és ezért mindenekelőtt szürkületben, illetve éjszaka aktív állatoknál fordulnak elő nagy számban. A lovaknak becslés alapján 20-szor annyi pálcika alakú, mint csapsejtje van, így sötétben sokkal jobban látnak, mint az ember, sőt, egy, az ideghártya mögötti fényvisszaverő réteg segítségével szinte olyan jól, mint a baglyok. Viszont a ló szeme nehezebben alkalmazkodik a fény és árnyék gyors váltakozásához. Ez az oka annak, hogy sok ló húzódozik attól, hogy sötét pótkocsiba vagy helyiségbe menjen.

 

Mire jók a csapsejtek?

A színlátáshoz mindenesetre a kisebb számban jelenlévő csapsejtek fontosabbak. Kék, piros vagy zöld fényt nyelnek el, és ez alapján kék, piros és zöld csapokra osztották fel őket. Minél több csaptípusa és látófestéke van egy állatnak, annál szélesebb a spektruma a befogott fénynek. Az ember és az emberszabású majmok rendelkeznek mindhárom csaptípussal, ezért őket trichromát látásúaknak nevezik. Több színárnyalatot meg tudnak különböztetni, mint a dikromát ló. A lovaknak a kutyákhoz és más emlősökhöz hasonlóan csak két csaptípusuk van. 

 Fül és Hallás 

Az orvosi lexikonban található definíció szerint a hallás akusztikus jelenségek (zajok, hangok, hangzások stb.), hanghullámok érzékelése a fülben. A hallás bioelektromos impulzusok, rezgések mechanikus energiájának transzformálásán keresztül a hallásközpontban bekövetkező felvétel (recepció) következményein, valamint az érzékeléssé történő feldolgozásán alapul.

A hangok imént olyannyira tudományosan megfogalmazott érzete és érzékelése a lovaknál különösen erősen jelentkezik. Térben korlátozott látásukat a teljes körű hallás tökéletesen kompenzálja. Míg az ember 30-19 000 Herz sávszélességben képes hallani, a ló 55-35 000 Herzig, tehát a magasabb frekvenciákat sokkal jobban hallja. Rendkívüli mozgathatóságuknak következtében a füleket radarernyőként alkalmazva, az állat a távoli környezetből zajokat tud befogni, mindenesetre lokalizálni kevésbé precízen tudja a hangokat.
Az éles hallásnak óriási jelentősége van a zsákmányállatoknál, hiszen ha meg akarnak menekülni a lopakodó ragadozó elől, ennek közeledését a legapróbb zajból észre kell venniük. Ezután elég annak érzékelése, hogy melyik irányból várható a támadás, hogy az ellenkező irányba el tudjon inalni a potenciális áldozat.
Amikor veszélyt vél hallani a ló, felemeli a fejét, hogy szemével be tudja fókuszálni a zajforrást, teste megmerevedik, figyelme fokozott, és az állat kész az azonnali menekülésre. Legnagyobb esélye a túlélésre akkor van, ha először cselekszik, és gondolkozni akkor kezd, amikor már biztonságban van.
A lovak zajokra adott reakciója egyedenként eltérő, a csődörök általában érzékenyebben reagálnak, nem mintha ők jobban hallanának, mint a kancák, hanem nekik a ménes figyelmeztetése érdekében jobban résen kell lenniük.

A fül anatómiája

Mint minden emlős, az ember és a ló is a tölcsér formájú külső füllel fogja fel a zajokat a környezetből. A hangok ezután egy hosszú járaton a dobhártyához jutnak. A dobhártya egy feszes membrán, ami a hanghullámok hatására rezegni kezd. Átveszi a külső hangokat, és továbbadja őket a középfülben található hallócsontocskáknak, a kalapácsnak, üllőnek és kengyelnek. Ezek felerősítik a felvett zajt, mielőtt az végül a belső fülbe jut. A belső fülben helyezkedik el az ún. hallócsiga, ami összeköttetésben van a kengyellel. Járataiban folyadék és szőrsejtek vannak. Az eddig már többszörösen felerősített hangok mozgásba lendítik a folyadékot. A ló egyensúlyszerve is a belső fülben van.
A rezgő folyadék megmozgatja a neuronnal beidegzett szőrsejteket, húrokat. A hangrezgések más-más húrokat hoznak mozgásba, így ingerlik az ezek végén elhelyezkedő idegsejteket, és az ingerület a hallóidegen keresztül az agykéregbe jut.
A hang eddigre többszörösen felerősödik, mégsem jut minden frekvencia a végállomásra. A magas hangok általában a csiga kezdeti, a mélyebbek a csiga csúcsi részén jutnak érvényre.

A fülek helyzete

Egyenként tizenhat, majdnem szüntelenül akcióban lévő izom mozgatja a ló füleit, melyeket az állat képes ellentétes pozíciókba állítani, és így különböző irányból származó zajokat érzékelni.
Az előre hegyezett fülek valószínűleg éppen valaminek a tüzetes megfigyeléséről árulkodnak. Ha ide-oda mozognak, elengedett a ló, vagy éppen próbálja felmérni a helyzetet. A fejhez simuló fülek bosszúságról tesznek tanúbizonyságot. A szorosan hátravetett fülek agresszió jelei, és fenyegetésnek értendők. Gyakran párosul ez az arckifejezés a szem fehér részének kivillantásával.

A hallás minősége

Akár az embernél, a lónál is felléphet a kor előrehaladtával bizonyos mértékű nagyothallás. 15 éves kor körül, ami az embernél kb. 50-nek felel meg, romlik a hallás minősége a magas frekvenciákat tekintve. Ezt a lovas nem nagy valószínűséggel veszi észre, hiszen az ember még így is rosszabbul hall. Ha felmerül a ló halláscsökkenésének gyanúja, érdemes állatorvoshoz fordulni, aki megállapítja, nem áll-e betegség a dolog hátterében.

Tipp - Forró fülek: Normális esetben a ló füle viszonylag hideg. Betegség és láz esetén érezhető a fülek felmelegedése.

A fül betegségei

Szerencsére lovaknál ritkák a hallószervi betegségek. A fülkagyló szőröcskéi általában jól védenek a piszoktól és rovaroktól, de ha mondjuk például fülatkáktól szenved a ló vagy idegentest került bele, hívni kell az állatorvost. A fül érzékeny szerv, és laikusoknak nem szabad belenyúlniuk. 
A szürke lovak hajlamosak arra, hogy a fülükben is szarkoidok és melanómák alakuljanak ki, amiket mindig azonnal kezelni kell. A kicsi, lapos, szürke szemölcsök a fülben viszont többnyire veszélytelenek, és nemigen zavarják a lovat.
A fültőmirigy-gyulladásakor a duzzanat közvetlenül a fül mögött van, és fájdalmat okoz, amikor a fület megérintik.
A ló füle nemcsak egy túlélést szolgáló szerv, a halláson kívül az ember és a ló közti kommunikáció része és érzelmek kifejezője is.

Tipp: Sok lovat meg lehet nyugtatni az úgynevezett fülfogással. Ez úgy történik, hogy a fület kézzel megtörjük. Ez a módszer különösen jó hatású, ha a lovak nem szívesen hagyják fejüket megérinteni. A fülmasszázzsal viszonylag hamar elengedik magukat a lovak, és a fül könnyed gyúrása és húzása állítólag még a kólikás fájdalmakat is csökkenti. Kancáknál a tupferpróbát vagy a vemhességi vizsgálatot is jobban tűrik így az állatok.